Kapitány-Fövény Máté

Örökölhető-e a függőség?

Hogyan ne neveljünk szenvedélybeteget?
Miként ismerhetjük fel szenvedélybetegségünket?
Hogyan segíthetünk egy függőnek?
A minden második embert érintő függőség ezerféle arcát mutatja a mindennapjaink során. A kötet fejezetei egy-egy életkori szakaszt és egy ahhoz köthető kockázati tényezőt járnak körül korszerű kutatási eredmények és terápiás esetek érzékletes bemutatásával. A kötődési problémákat, a trauma hatásait, az identitás kríziseit és az emlékezet szerepét társfüggő, alkohol- és drogfüggő, szerencsejáték-, szex-, internet- és videójáték-függő páciensek történetein keresztül ismerhetjük meg. Az Ezerarcú függőség nemcsak a gyógyulás és a megelőzés modern lehetőségeit mutatja be, de betekintést nyújt a jövő szenvedélybetegségeibe is.

Mit él át egy függő, ha lemond a szenvedélyéről, és újra szembe kell néznie önmagával?

Tamás alkoholbeteg, bár ezt nehezére esik elfogadni. A terápia során nem pusztán a megvonási tünetekkel és az elemi erejű sóvárgással kell megbirkóznia. A függősége hátterében megbújó problémák is felszínre kerülnek: az édesanyjával való szimbiotikus viszonya, indulatainak örökös elfojtása, a felnőtté válás elutasítása. A kérdés az: mi marad, ha elveszzük az alkoholt?

„Én is azt hiszem, többet iszom, mint ami egészséges lenne… – mondja Tamás. Ez a mondat akár lehet igaz is. De szolgálhatja azt a célt is, hogy szálljak le róla. Mert kellemetlen erről beszélni. Olyan ez, mint a kötéltánc. Mindkettőnk részéről. Az ő kötele az a vékonyka elhatározás, hogy eljött, és továbbra is eljár majd ide. Az én kötelem egyik végpontja az empátia kifejezése, a másik az ellenállásból való kibillentés, e kettő között kell táncolnom. Ki tudja, mikor szakadnak el a kötelek?”