Mi köze a szenvedélybetegségnek az erőszakhoz?
Meglehetősen sok köze van a szenvedélybetegségnek az erőszakhoz. Mindenekelőtt a gyermekeket érinti a testi vagy lelki erőszak, ha az egyik szülő vagy mindkettő szenvedélybetegségben szenved. Azok a gyerekek, akik szenvedélybetegséggel terhelt családban nőnek fel, a családi levegőt, atmoszférát gyakran hidegnek érzik, barátságtalannak, kiszámíthatatlannak, erőszakosnak, hazugnak, szomorúnak és feszültnek. Nem számíthatnak szüleikre és azt érzik, hogy a család nem tart össze. Minden az alkohol, a szenvedélyt okozó szer körül, és a függőségben szenvedő családtag körül forog. Az érintett gyermekek szenvednek ettől, és azt gondolják, hogy családjuk nem “normális” és hogy erről még csak beszélni sem szabad.
A függőségben szenvedő szülőnek már szinte csak a szenvedélyére van ideje, ezáltal egyre kevesebb időt tölt a családjával és a gyermekeivel. A függőségben nem szenvedő szülő pedig tagadja, hogy a családban problémák lennének, és a problémát egyáltalán nem akarja észrevenni. A gyermekek gyakran egyedül maradnak félelmeikkel, aggodalmaikkal és senkijük sincs, akivel ezekről beszélgetni tudnának. Jó néhány esetben előfordul az is, hogy a szülők elválnak a szenvedélybetegség miatt, és a gyermekek elvesztik az egyik szülőt.
Ha a családban testi erőszak van, az erőszaktevő sok esetben alkoholt vagy más szert fogyasztott. Az alkohol következtében az ingerküszöb alacsonyabbá válik, és az illető könnyebben és gyorsabban érzi azt, hogy támadják, vagy provokálják. Az ittas vagy részeg szülő nem tudja kontrollálni, kordában tartani a viselkedését. Egészen más szemmel néz mindent. Mindazt, ami körülötte történik, nem képes reálisan felfogni, ill. jól érteni. Ezért reagál sokszor agresszíven. Elfelejti ígéreteit, családja számára kiszámíthatatlan. Más szenvedélybetegséget is okozó szerek, mint például a gyógyszerek, a drogok szintén okozhatnak hasonló hatást.
Az alkohol és a drogok megváltoztatják a tudatot, és befolyásolják a viselkedést, az érzéseket és a gondolkodást.
Ha erőszakos cselekedetet követnek el a családban, azt csak nagyon ritkán jelentik be a rendőrségen. Mert a családtagok szégyellik az esetet, félnek az erőszakos családtagtól, vagy attól tartanak, hogy elhagyják őket és hirtelen teljesen egyedül maradnak. Ez akkor is így van, ha az erőszak egyre többször fordul elő, akár rendszeresen is, és ha ebben az alkohol vagy egyéb szerek is szerepet játszanak. Ebből kifolyólag az erőszakos tettek szinte soha sem derülnek ki elsőre, és mindenki azt gondolja, hogy az érintett családban minden rendben van. A család és az egyes családtagok azonban csak akkor tudnak segítséget kapni, ha erről szó esik, ha kimondható, és ha a család segítséget keres.
A szenvedélybetegség mint az erőszak következménye
A szenvedélybetegség, a droghasználat, az alkoholfogyasztás lehet az erőszak következménye is. Sok ember, akiknek nagy fájdalmat okoztak, vagy azt az érzést ültették el bennük, hogy nem szeretik őket, alkoholhoz vagy drogokhoz menekülnek. Sokan, akiket gyermekkorukban rossz élmények értek, hasonló módon keresnek megoldást. Azért használnak drogokat vagy fogyasztanak alkoholt, hogy félelmeiket vagy bizonytalanságukat ne érezzék olyan fojtogatónak. Az alkohol néha segít az embereknek abban, hogy időlegesen elfelejtsék bántó élményeiket, vagy eltompítsák elviselhetetlen érzéseiket.
Az alkohol és a drogok nagy veszélyt jelentenek abból a szempontból is, hogy az illető könnyebben válik erőszak áldozatává, hiszen nem tud megfelelőképpen védekezi a másikkal szemben. Fontos, hogy az ember kiutat találjon a problémáiból, félelmeiből, és rossz álmaiból. De az alkoholfogyasztás és a drogozás nem járható út, hiszen a problémákat nem szünteti meg, hanem inkább tetézi azokat, miután az ember egyre kevésbé tud drogok vagy alkohol nélkül élni. Nagyon fontos, hogy az az ember, aki erőszak áldozatává válik, keressen segítséget, például olyan szervezeteknél, melyek azért vannak, hogy másoknak segítsenek.
Szenvedélybeteg Szülők Gyermekei
