Valaha az internetfüggőség definíciójának meghatározója volt, hogy ki hány órát használja online a számítógépet. A heti 38 órát meghaladó használatot tartották problémásnak. Nagyobb eséllyel válik függővé az a valaki, aki nem munkavégzésre, tanulásra, hanem szabadidejének eltöltésére használja az internetet.
A leginkább függőséget okozó alkalmazások azok, ahol a felhasználók más személyekkel tudnak kapcsolatba lépni az interneten. Ezek közül elsősorban azok veszélyesek a túlzott használat szempontjából, ahol a felhasználók azonos időben (szinkron), interaktív módon tudnak kapcsolatot teremteni. Chat, szociális hálók, Facebook, Twitter, stb., online szerencsejátékok, online szerepjátékok. Ezeknél az alkalmazásoknál nem kell hosszú ideig várni, azonnal megjelenik a válasz, létrejön az interakció.
Ez az azonnaliság, a késleltetés képességének hiánya minden addiktív magatartás kulcstünete. Azok az alkalmazások kockázatosak leginkább, ahol az adott cselekvésnek azonnal vagy minél gyorsabban teljesül a következménye, az eredménye. Az e-mailezés nem valószínű, hogy függőséget okozhat, szemben a chateléssel, ahol azonnali válasz érkezik. Hasonlóan más addikcióknál, például a szerencsejátékoknál is a késleltetés kevésbé teszi valószínűvé a függőség kialakulását. A lottótól kevesebben függnek kórosan, a nyerőautomatákat használókhoz képest, mert az eredmény ez utóbbiaknál azonnal bekövetkezik.
Több külföldi és hazai kutatás jelzi, hogy a problémás használat elsősorban új kapcsolatok létrehozásakor lép fel, míg a családdal, barátokkal való kommunikáció ritkábban vagy egyáltalán nem okoz függőséget.
Az azonnaliság,
a késleltetés
képességének hiánya
minden addiktív magatartás
kulcstünete.
